Terepdeszka - Hegyideszka - Mountainboard - Mi is az?
HEGYI GÖRDESZKA - MOUNTAINBOARD - MI IS AZ?
Snowboard hó nélkül, vagy inkább gördeszka terepen? Mi is az a mountainboard? Képek, videók, leírás... Mire való? Hogy néz ki? Hol lehet használni?
Mountainboard, avagy snowboard hó nélkül, a terep határtalan kihasználása
A mountainboard tulajdonképpen a snowboard, a gördeszka és a mountainbike keresztezéséből jött.
Hogy mire, jó?
Aki snowboardozik, az többségében unatkozik nyáron, és keresi a lehetőséget, hogy kielégítse az ilyen irányú vágyait.
Ha egyszer megtapasztalja a mountainboardozást, garantáltan nem fog szabadulni tőle. Van aki életében nem snowboardozott, és mégis rákattant a mountainboardozásra. Valaki kipróbálta, és később elkezdte a snowboardozást is. Valaki meg úgy rákattant, hogy jobban megszerette, mint a snowboardozást (igaz, ezek csak a legelvetemültebbek ;-) ).
Kiegészítő sportként indult, de mára önálló sportággá nőtte ki magát. Egyszóval jó dolog.
A mountainboardozás Magyarországon még gyerekcipőben van, nem úgy a világ többi részén. Az eredetileg Amerikából származó őrület lassan az egész világot behálózza.
Sokan úgy emlegetik, mint az egyik leggyorsabban fejlődő extrémsportot. A legnagyobb hagyománya az USA-ban és az Egyesült Királyságban van, de rengeteg ridert és komoly „háttéripart” találunk már Dél-Amerikában, Lengyelországban, Csehországban, Franciaországban, Németországban és Oroszországban is.
Az egész sztori egyébként kissé furcsa módon keződött. Amerikában Jason Lee és Patrick McConell, Angliában pedig két fivér, Dave és Pete Tatham találták fel a mountainboardozást gyakorlatilag egy időben. Sőt, még egy ausztrál John Milne nevű szörfös is mondhatni „beleköpött a levesbe”.
Természetesen a fent említett urak nem tudtak egymásról, csak évekkel később találkoztak, és cseréltek tapasztalatot találmányaikról. Az ausztrál találmányt egyébként Outbacknek hívják és háromkerekű, ami nem lett annyira népszerű, mint négykerekű társai, ezért ehelyütt mi sem tárgyaljuk tovább. Ami a másik két típust illeti, volt és van is köztük egy kis különbség.
Míg Jason és Pat technikailag inkább a gördeszkázásból indultak ki, Pete és Dave inkább a snowboardozásból. Egy gondolat persze közös volt: ne kelljen mindig várni a hóra!
Az amerikaiak mountainboardnak nevezték el találmányukat (melyet le is védtek, így elvileg a többi gyártó csak a dirtboard, az off-road board, az all-terrain board és a landboard elnevezéseket használja). Jasonék márkájukat cégnevük alapján (Mountain Board Sports Ltd.) MBS-nek keresztelték. Az angolok pedig a noSno márkanevet adták deszkájuknak.
Az előbb említett filozófiabeli különbség abban testesül meg, hogy míg az MBS a freestyle-ra koncentrált, a noSno inkább a freeride-ra. Előbbi boardok a „levegőbe”, utóbbiak downhillre készülnek. Természetesen ma már az MBS is gyárt downhill deszkát, és a noSno is freestyle deszkákat, de alapvetően még mindig az eredeti irányvonalat követi e két legnagyobb gyártó.
Persze az indulás óta rengeteg deszkagyártó jelent már meg a piacon, többségük amerikai. A nagyobb márkák a fentieken kívül a Ground Industries (GI) és a Scrub, nekik van még viszonylag széles kínálatuk. Az MBS jelenleg 14 boardból álló szériával büszkélkedhet, és magasan vezeti a piacot.
A világ legnagyobb példányszámban eladott deszkája ezidáig az MBS Comp 16 volt (a jelenlegi utód a Comp 95). Csak összehasonlításképpen a noSno kínálata 8, a GI-é 7, a Scrub-é pedig 5 deszkából áll. A mountainboardok egyébként többségében ugyanolyan anyagból készülnek, mint a snowboardok (famag + üvegszál bevonat), emiatt rendkívül strapabíróak.
Tájékoztatásképp álljon itt néhány szó a felhasználási módokról. A snowboardhoz igen hasonlóan konstrukció és felépítés szerint megkülönböztethetünk freestyle, freeride, valamint kite deszkákat. A gyakorlott stílusok nyilván szerteágazóak, lévén, hogy a mountainboardok szinte bárhol használhatók. Ennek megfelelően létezik slopestyle, big air, freeride, carving, kite, street és boardercrosss stílus.
Először beszéljünk talán a deszkákról, mivel ezekben nagy különbségek rejlenek:
1. Freestyle boardok :
ilyen deszkákat használnak mountainboard parkokban, utcán, boardercrossban és gyakran kite-ozáshoz is. A freestyle deszkák lényege, hogy könnyűek és viszonylag rövidek, továbbá rugalmas, de mégis pattogós, merev lappal szerelik őket. Ennek köszönhetően könnyebb velük elrugaszkodni az ugratóról, és jobban elnyelik érkezéskor az energiát.
A rövidebb lap, és a könnyű súly pedig a levegőben végrehajtott trükkök megkönnyítésére szolgál. Egy általános igazság elmondható: valaki minél magasabbakat ugrik, és minél komolyabb trükköket csinál, érdemes annál hosszabb és merevebb lapot választania, mert az nagyobb stabilitást ad érkezéskor. A rövid lap ugyanakkor megkönnyíti a forgásokat, és könnyebb is. Itt mindenki maga kell eldöntse, hogy hol az optimális határ. Jó példa erre például az MBS Pro 95 deszka.
Ez egy tipikus freestyle board, elég hosszú a stabilitáshoz, de elég rövid, hogy könnyen foroghassunk vele. Ennek ellenére ott van a Pro 100, ami hosszabb, hiszen egyeseknek inkább a stabilitás a fontos. Van aki egészen rövid deszkát használ, és inkább megtanul precízen érkezni. Érdemes kipróbálni a különböző méreteket, hogy eldönthessük, melyik a nekünk leginkább megfelelő. Erre egy jó alkalom, ha az érdeklődő kijön velünk például a Sashegyi Bikeparkba, és ott tesztelheti a különböző MBS boardokat. Ha érdekel a dolog, jelentkezz bátran!
2. Freeride boardok :
a freeride, vagy downhill boardok épp a freestyle deszkák ellenkezői. Hosszúak, nehezek, nagy kerekük van, fékkel, és gyakran snowboard kötéssel szerelik őket. (A noSno k ínálatában még lengéscsillapítással és hidraulikus tárcsafékkel rendelkező típus is szerepel, de ezek elég borsos áron, 300-400ezer forint körül kaphatók.)
Itt a súly azért fontos, mert ezekkel a boardokkal általában nem ugrálnak, hanem a hegyről lefelé gurulnak erdei ösvényeken, nyáron a sípályákon, turistautakon és mindenhol, ahol bevethető terepet találni. Itt nagyon fontos a stabilitás, a nagy kerék (ezáltal nagyobb hasmagasság), hogy az egyenetlen talajon ne akadjon el könnyen a deszka. Lényeges dolog a sebesség kontroll, ez utóbbira féket használnak (bowdenes vagy hidraulikus, V-fék, tárcsafék, dobfék, szinte minden megtalálható ma a piacon). Itt kihangsúlyozandó azonban , hogy a mountainboarddal nem csak fék segítségével lehet megállni, sőt…!
Létezik az ún. powerslide, jó magyar nevén kifarolás, amikor is alacsony súlypont mellett megcsúsztatjuk a deszkát, és a snowboardhoz hasonló farolással állunk meg. Ez lényegében az egyik legalapvetőbb mozdulat a kanyarodáson kívül, amit egy mountainboardosnak meg kell tanulnia. A fék csak inkább a sebesség szabályozásához való, főleg olyan helyeken, ahol nincs hely a powerslide-hoz (pl. egy szűk ösvényen). Az MBS kínálatában a Comp 95X a vérbeli freeride deszka, de gyárilag fékkel szerelik az Atom 95X-et is. Egyébiránt az összes board kompatibilis a V-fékkel, így gond nélkül felszerelhetőek.
3. Kite boardok :
a kiteboardozás egy relatíve újkeletű dolog. Nem sokkal a mountainboard feltalálása után a kiteszörfösök is rájöttek, hogy amikor nincs hó, de még hideg a víz, mountainboarddal is húzathatják magukat az ernyőjükkel. Ez egyre inkább kezdett elterjedni, így a mountainboard gyártók is reagáltak az új igényekre, és elkezdtek kifejezetten kite-mountainboardokat tervezni.
Ezek még rövidebbek és könnyebbek, mint a freestyle deszkák, hiszen itt csak a súly számít, a stabilitást lényegében megadja maga a kite-ernyő felhajtó ereje, ezenkívül a kite-ugrások érkezései rendszerint nem olyan „ütősek”, mint ha egy ugratóról ugrik az ember. A világ egyik legprofibb kite-deszkája szintén az MBS-é, ez a Pro 90, de ezen kívül olcsóbb deszkák is megfelelnek a célnak, úgymint az MBS Comp 90 és a Core 90.
Mivel a világon a kiteboardozást leginkább a homokos tengerpartokon gyakrolják, így az igazán profi kite deszkák kizárólag rozsdamentes alkatrészekből állnak. Ennek maradéktalanul megfelel például az MBS Pro szériája. Persze sok freestyle-os használ kite-deszkát például mountainboard parkban, mert nagyon könnyű velük a trükköket kivitelezni.
És most néhány szóban a legnépszerűbb stílusokról:
1. Slopestyle:
ezt a stílust mountainboard-, skate- vagy bikeparkokban űzik. Annyit jelent, hogy a deszkás egy épített pályán halad végig, ahol ugratók, tabletopok, boxok, negyedcsövek, korlátok és mindenféle elem van, ami a szórakozáshoz szükséges, és amin valamiféle trükköt be lehet adni. Ez az egyik legnépszerűbb mountainboard stílus, gyakorlatilag szinte minden trükköt be lehet adni, amit egy snowboarddal a snowboardparkban.
Mivel fiatal sportágról beszélünk a trükkök évről évre komolyodnak és bővülnek. Míg néhány éve a grabek, 720 fokos forgások és backflippek (hátraszaltók) voltak a legkomolyabb trükkök a profik tarsolyában, manapság már igen gyakoriak a one-foot vagy no-foot trükkök (egy pillanat erejéig egyik, vagy mindkét lábát kiveszi a deszkás a kötésből és eltartja magától a boardot), a dupla backflipek, a 900-as forgások vagy a fentiek kombinációi. Egyre magasabbra, egyre hosszabban és egyre cifrábban...ez a lényeg!
2. Big air:
ez is egy freestyle versenystílus, de itt nem sok kisebb trükkről van szó, amit a bírák pontoznak , hanem egy nagy ugrásról. Itt egy nagyobb kickert (ugratót) építenek, és azon adnak be a riderek komolyabbnál komolyabb trükköket. Általában ott a legnépszerűbb, ahol nincs hely, vagy lehetőség egy egész parkot felépíteni, de egyes mountainboard parkokban egymás mellett megtalálható a slope a különféle elemeivel, és egy nagy big air urató is.
3. Freeride/downhill:
mint azt fentebb említettük, a freeride esetében a száguldás és a sodrós kanyarok állnak a középpontban. Ez történhet természetes (félig-meddig kiépített) dowhill pályán, de leginkább bárhol, ami az általában igen kreatív ridereknek eszükbe jut. Legyen az erdő, domoldalba épült városi park, háztetőről leugrás, sziklás hegyoldal, füves domboldal és társai. A dolog kötetlen, mindenki ott ride-ol, ahol a szükség utoléri. :)
4. Boardercross:
ez a freestyle és a freeride mellett a harmadik legnépszerűbb mountainboard stílus. Ekkor a riderek egy épített pályán zúznak lefelé, mely tele van döntött, sodrós kanyarokkal, kisebb ugratókkal, hullámokkal, letörésekkel. A lényeg, hogy a rider nem egyedül megy a pályán, hanem minimum ketten, de inkább 4-en indulnak egyszerre, és persze az győz, aki először ér célba. Itt nem ritkák az ütközések és össznépi kicsúszások.
Ez lehet, hogy vészesen hangzik, de csinálni, átélni nagyon nagy élmény! Magyarországon még nem épült sajnos boardercross pálya, úgyhogy ha ilyet szeretnénk művelni, felkereshetünk egy szélesebb, kanyargós erdei ösvényt, ami nem túl meredek, vagy elutazunk Csehországba vagy éppen Szerbiába, ugyanis ezek a legközelebbi helyek jelenleg, ahol boarderX pálya épült.
5. Carving:
ezt a stílust leggyakrabban aszfaltos úton űzik. Nem más, mint hosszú lejtőn történő legurulás mélyen döntött íveket húzva (mint a snowboardozás esetében az alpin stílus). A carving eredete talán a longboardra vezethető vissza, mindenesetre nagy élmény, és abszolút átjön az igazi snowboard érzés.
A legelvetemültebb carvingosok minta nélküli slickgumikat tesznek a deszkájukra, de vannak tömör műanyag kerekek is (olyasmi, mint a fitness görkorin, csak nagyobb), ezen kívül az egyik gyártó készít levegő és tömlő nélküli, extralapos profilú (peres) gumit is, amit csak rá kell tenni a felnire és hihetetlen tapadást biztosít lejtmenetben.
6. Kite:
ebbe a kategóriába beletartozik a kite-ernyős vontatás és a kitewinges használat is. A mountainboard önmagában is gyorsan fejlődő, fiatal sportág, de a kite-mountainboard (vagy ahogy kite-os berkekben mondják, 'landboardozás') még fiatalabb. Egyre több kiteszörfös jön rá, hogy amíg hideg a víz és nincs hó, a mountainboard kiváló eszköz a gyakorlásra. Itt is megkülönböztetnek már kite-freeride-ot és kite-freestyle-t.
Előbbi a normál vontatást takarja, utóbbi pedig a hatalmas ugrásokat és trükköket, melyet az ernyő emelőerejét kihasználva hajtanak végre. A legújabb őrület itthon, hogy a görszörfösök a hagyományos windsurfvitorlát gördeszka helyett mountainboardra szerelik, így több helyen tudnak menni vele, mint a hagyományos gördeszkával.
7. Street és flatland:
a mountainboardozás ezen ágát viszonylag kevesen űzik még. Ilyenkor a gördeszkázáshoz hasonlóan az utca adottságait használják ki a riderek. Padkák, korlátok, lépcsők, vízszintes talajon végrehajtott forgások, rollok, manuálok stb. A kreativitás az úr!